GFK Reprezentatív kutatás – 2008

Gyermekeink helyes étkezési szokásainak kialakítása közös feladat, amelyben a szülők mellett fontos szerep hárul a szakemberekre, többek között a képzett gyermekorvosokra és védőnőkre is, akik tapasztalataik alapján elégtelennek találják a gyermekek egészséges fejlődéséhez, táplálkozásához szükséges megfelelő arányú tápanyag bevitelt. Ahhoz, hogy a szülők és gyermekeik hiteles információhoz jussanak, a szakemberek táplálkozási ismereteinek folyamatos bővítésére is szükség van, mivel a kutatás alapján a megkérdezett gyermekorvosok és védőnők sem rendelkeznek „naprakész” információkkal ebben a témakörben, különösen a telítetlen zsírsavak táplálkozásbeli előnyeiről – derült ki többek között a GFK legújabb tanulmányából. Ebből is látszik, hogy a két évvel ezelőtt, az OEFI által útjára indított Nagyranövök Mozgalom egészségtudatos életmód kialakítását célzó törekvései, ha lehet, most még aktuálisabbak. Ezért is szerepel a mozgalom idei célkitűzései között a szülők, a gyermekorvosok és védőnők még hatékonyabb elérése.

A GFK gyermekétkezésről szóló kutatásában 102 gyermekorvos, és ugyanennyi védőnő nyilatkozott a 6-12 éves gyerekek táplálkozási szokásairól. A megkérdezett két csoport között nincs számottevő véleménybeli különbség. Az orvosok negyede, a védőnők 1/5-e rossznak, az orvosok 16%-a, a védőnők 12%-a pedig nagyon rossznak értékelte az iskoláskorú gyermekek étkezési szokásait, míg a megkérdezett mintának csak a 8%-a tartotta jónak. Mivel a gyermekek étkezésével kapcsolatos vélemények nem pozitívak, ezért nagy figyelmet kell fordítani azokra a tényezőkre, melyek hatással vannak a kiskorúak táplálkozási szokásainak kialakulására. Az orvosok 40%-a, a védőnők 3/4-e gondolja úgy, hogy a család meghatározó szerepet tölt be e téren. Majdnem ilyen fontos szerepe van a barátok, osztálytársak véleményének (kortárs hatás), a reklámok és a média (film, rajzfilm, sorozat, magazin) üzenetek hatásának, és nem utolsósorban a családok szociális és anyagi körülményeinek. A szülők gyakran keresik fel a gyermekorvosokat és a védőnőket gyermekük étkezésével kapcsolatos kérdésekkel. A gyermekorvosok leggyakrabban az étvágytalanság (19%), az elhízás (18%), a súlyproblémák (9%), és a vitaminbevitel (8%) kérdésköreiben; míg a védőnők a túlsúly (20%), a helyes táplálkozás (19%), és az életkori szükségletek (11%) témáiban adnak tanácsot. A megkérdezett szakemberek az étkezéssel kapcsolatos tájékoztatásban betöltött szerepüket megfelelőnek találják.

Gyermekorvosok és védőnők kérdésekre adott válaszai

A megkérdezett gyermekorvosok és védőnők legnagyobb arányban (50%) a több rostbevitelt (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék) és a cukorfogyasztás csökkentését tartják a legfontosabbnak azon táplálkozási tényezők közül, amelyek megvalósításával a gyermekek étkezése pozitív irányban változna. Ezen kívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemnek, életkornak, testtömegnek megfelelő energia-bevitelnek (34%), a megfelelő tájékoztatásnak az életmódról és táplálkozásról (36%), a só fogyasztás csökkentésének (32%), és a megfelelő arányú tápanyagbevitelnek (fehérje, zsír, szénhidrát) (30%). A megkérdezettek közel 1/5-e említette még a nagyobb vitaminbevitelt, a kevesebb zsiradékbevitelt és a növényi/állati zsírok arányaira való odafigyelést. Az orvosoktól eltérően a védőnők nagyobb arányban említették a több vitaminbevitelt (40%), a megfelelő arányú tápanyagbevitelt (41%) és az egészséges életmódról és táplálkozásról való megfelelő tájékoztatást (22%). A zsiradékok fogyasztásával kapcsolatban elmondható, hogy a megkérdezett orvosok és védőnők nagy aránya (49% és 59%-uk) nem tudja pontosan megmondani, hogy a gyermekek napi energiaszükségletének összesen 30%-át – nemzetközi ajánlás szerint – fogyaszthatják el zsiradék formájában. Az orvosok és védőnők 2/3-a inkább a növényi zsiradékok fogyasztását javasolja – helyesen – , míg 1/3-uk fele-fele arányban ajánlja a növényi és állati zsiradékok fogyasztását. (A nemzetközi ajánlás szerint a telítetlen zsírsavak a napi zsírszükséglet kétharmadát kell, hogy biztosítsák). Arra a kérdésre, hogy „Milyen telítetlen zsírsavakat tartalmazó nyersanyagok, élelmi anyagok, élelmiszerek fogyasztását javasolja a gyermekeknek”, a védőnők legnagyobb arányban a margarint (32%), a halat (29%), az olíva olajat (27%), a hidegen sajtolt növényi olajokat (25%), valamint a fehér, sovány húsokat (28%) említették. Az orvosok közül legtöbben (37%) a halak fogyasztását javasolják, az olíva olajat (28%), a margarint (21%), a növényi olajat (15%) is ajánlják, valamint a fehérhúsokat, olajos magvakat.

A megkérdezettek 77-78%-a úgy érzi, hogy a szülők nincsenek tisztában a telítetlen zsírsavak szerepével. A telítetlen zsírsavak szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatását az orvosok legnagyobb százalékban az érelmeszesedés (18%), és a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében (13%), az elhízás megakadályozásában (13%), és a koleszterinszint csekélyebb emelkedésében (10%) látják. A védőnők 27%-a szerint a telítetlen zsírsavak legnagyobb előnye az érrendszeri betegségek (24%), valamint az elhízás megelőzése (19%). Ez utóbbi megfogalmazás mindkét csoportnál szerepel, de érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a növényi és állati eredetű zsiradékok energiatartalma megegyezik. Az orvosok és védőnők a napi energia-bevitel arányaival kapcsolatban, döntő többségben úgy vélekednek, hogy nagyobb energia-bevitelre van szükség reggeli és tízórai esetén, majd csökkenő mennyiségben ebédtől vacsoráig. Ennek némileg ellentmond a közétkeztetési törvényben rögzített, napi energia- és tápanyag-beviteli ajánlás, amelyben az étkezések függvényében a reggeli a napi energia-bevitel 20%-a, a tízórai és az uzsonna 10-10%, az ebéd 35%, míg a vacsora 25%.

Tájékoztatás, táplálkozási mozgalmak ismertsége, hitelessége

A szakorvosok a gyermekek táplálkozásával kapcsolatban, legnagyobb arányban a szakmai folyóiratokból (89%), továbbképzéseken (64%) és az internetről (48%) tájékozódnak (ez utóbbi hitelességét mindig kellő óvatossággal kell kezelni). A védőnők velük ellentétben kevésbé veszik igénybe az internet nyújtotta szolgáltatásokat e témában (37%), leginkább szakmai folyóiratokból (78%) és tanulmányokból (32%), illetve továbbképzések (82%) alkalmával informálódnak. A felmérés szerint a témával kapcsolatban további információforrásokra igény lenne mind az orvosok, mind a védőnők részéről. A gyermekek egészséges táplálkozására, étkezési szokásaira irányuló programokról és kezdeményezésekről a megkérdezettek közel fele hallott már, míg például az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) neve által fémjelzett Nagyranövök Mozgalmáról az orvosok 27,5%-a, a védőnőknek pedig 1-e hallott, vagy ismeri, és többségük hitelesnek tartja. A szakemberek véleménye szerint a mozgalom üzenetei kevéssé jutnak el a leginkább érintettekhez, a gyerekekhez.

ÖSSZFOGLALÁS:

A kérdőíves felmérés eredménye rámutat azokra a kérdéskörökre és problémákra, melyek közös megoldást igényelnek, bevonva a megvalósításba a táplálkozási szakembereket, gyermekorvosokat, védőnőket, és szülőket egyaránt, hiszen a magyar 6-12 éves gyermekek étkezési szokásaival a gyermekorvosok és védőnők nincsenek megelégedve. A szakemberek szerint a gyermekkori táplálkozási szokások kialakulását legerősebben a család befolyásolja. Számukra érdemes olyan rövid üzeneteket megfogalmazni, melyet a gyermekgyógyászok és a védőnők egységes álláspontja is tükröz, mint például: a kiskorú gyermekek egészséges táplálkozásának elengedhetetlen feltétele a több rost- és vitamin bevitel, a cukor- és só fogyasztásának csökkentése, valamint növényi zsiradékok fogyasztása az állati zsiradékok helyett. A hiteles és megfelelő, valamint a folyamatos és komplex tájékoztatás szerepe a szakemberek szerint elengedhetetlen. A megkérdezettek keveset tudnak az egészséges táplálkozást hirdető mozgalmakról, ami segíthetné mind a szülőket, mind a szakembereket az adott témában. A kérdőív kapcsán felmerülő kérdések megvitatása, megoldása a gyermekek egészségesebb jövőjét biztosíthatja. Ez közös feladatunk.