Gyümölcsöt vagy vitamint?

A gyermekgyógyász szakemberek egy része úgy tartja, mesterséges vitaminpótlásra gyermekkorban, 1 éves kor után nincs szükség. Ugyanis a megfelelően összeállított vegyes, változatos étrenddel, a természetes vitaminpótlást biztosító gyümölcsökkel, az idénynek megfelelő zöldségfélékkel, tejtermékekkel, gabonafélékkel, húskészítményekkel a szervezet vitaminkészlete szinten tartható. Manapság számtalan gyermekeknek készült vitaminból választhatunk. De szükség van-e rájuk?

Az egészség megőrzéséhez a gyerekeknek is megfelelő mennyiségű vitaminra van szükségük, hiszen a vitaminok életfolyamatok szabályozásában vesznek részt, hatással vannak a szervezet valamennyi működésére. A gyerekek vitaminellátottsága különösen fontos, mert az esetleges hiányállapot növekedésüket, fejlődésüket károsan érinti. A gyerekeknél a kor, és a nem határozza meg, hogy mennyi vitaminra van szüksége szervezetüknek a zavartalan fejlődéshez. Az szülők sokszor gondolják úgy, hogy gyermekük bizonyos évszakokban, különösen télen és tavasszal mindenképpen vitaminpótlásra szorul, pedig a kiegyensúlyozott étrend nemcsak a megfelelő mennyiségű vitamint, de egyéb tápanyagokat, pl. az ásványi anyagokat is tartalmazza.

Miben találjuk őket?
A vitaminokat oldhatóságuk alapján különböztetjük meg, így vannak zsírban oldódó (A, D3, E, K1, K2) és vízben oldódó vitaminok (B1, B2, B5, B6, B12, folsav, H, C). A zsírban oldódó vitaminokról tudni kell, hogy a szervezet képes azokat raktározni, így túlzott bevitelük káros.

Az A-vitamin (retinol) egyik legismertebb funkciója a látáshoz kötődik, de a bőr és a nyálkahártyák épségéhez, működéséhez is engedhetetlen. Hiánya szürkületi vakságot, szemszárazságot és egyéb szembetegségeket okoz, valamint lassítja a gyermek növekedését.
A-vitamin forrás: a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, de az A vitamin elővitaminjában, béta-karotinban gazdagok a sötétzöld, mélysárga, és vörös színű zöldségek, gyümölcsök.

D3- vitamin (kalciferol) egyensúlyban tartja a kalciumháztartást: segíti a kalcium felszívódását, így biztosítja a gyermek csontképzéséhez nélkülözhetetlen kalcium mindenkori megfelelő mennyiségét. Hiánya – amelyet leggyakrabban az elégtelen bevitel és a napozás mellőzése okoz – gyermekekben angolkórhoz vezet, amelynek megelőzésére kapják a gyermekek a D-vitamin-cseppeket.
Természetes D-vitamin forrás: tej, tejtermékek, tojás, máj, margarin

Az E-vitamin (tokoferol) antioxidáns hatású, semlegesíti a káros hatású szabadgyököket és védi a sejthártyát. Hiánya idegrendszeri zavarokat válthat ki.
E-vitamin forrás: olajos magvak, növényi olajok, hüvelyesek, gabonafélék csírája, hús, máj, tojás. (Ez utóbbi három nyersanyag E-vitamin tartalma az állatok takarmányozásától nagyban függ.)

K1– (fillokinon) és K2-vitamin (menakinon) nélkülözhetetlen egyes véralvadási faktorok képzéséhez és a csontszövet kalciumkötéséhez. Hiányukban véralvadási és csontképzési zavarok lépnek fel.
A K1-vitamint a zöld növények, míg a K2-vitamint a baktériumok szintetizálják. Az ember K-vitamin szükségletet 50%-ban a táplálékkal bevitt K1-vitamin, míg másik 50%-át a bélbaktériumok által szintetizált K2 vitamin fedezi.
K1 vitamin forrás: tejtermékek, paradicsom, paraj, saláta, káposzta, brokkoli, zöldborsó, máj.

A vízben oldódó vitaminokat csak korlátozott mértékben képes a szervezet tárolni – gyorsan kiürülnek – ezért folyamatos utánpótlásukról különösen fontos gondoskodni.

B1-vitamin (tiamin) részt vesz a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában és az idegrendszer energiaellátásában. Hiánya enyhébb formában fáradtságot, memóriaromlást, alvászavart, nyugtalanságot okoz.
B1-vitamin forrás: száraz hüvelyesek, barna kenyér, hántolatlan rizs, olajos magvak, máj, élesztő.

B2-vitamin (riboflavin) különböző anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesz részt és nélkülözhetetlen a sejtlégzéshez, a nyálkahártya épségének megőrzésében. Hiánya a szájzug berepedéséhez, bőrelváltozásokhoz (vöröses, hámló területek, zsíros faggyúval telt szőrtüszők) vezet.
B2-vitamin forrás: tej, tejtermékek, hús, máj, zöldségek, tojás, hüvelyesek.

B5-vitamin (pantoténsav) számos biokémiai reakciót szabályoz. Enzimalkotó. Sebgyógyulásban, a bőr épségének biztosításában is szerepe van. Hiánya fáradékonyságot, fejfájást, émelygést, alvászavart, súlyosabb esetben a végtagok zsibbadását, izomgörcsöket okoz.
B5 vitamin forrás: száraz hüvelyesek, húsok, máj, gabonafélék.

B6-vitamin (piridoxin) számos anyagcsere-folyamat szabályozásában vesz részt, nélkülözhetetlen az idegrendszer működéséhez, a bőr anyagcseréjéhez és a vérképzéshez. Hiánya leggyakrabban táplálkozási eredetű, bőr- és nyelvgyulladást, vérszegénységet és – különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél – görcsöket okozhat.
B6-vitamin forrás: húsok, hal, máj, élesztő, olajos magvak, csírafélék.

B12-vitamin (kobalamin) nélkülözhetetlen a sejtek növekedéséhez, a sejtosztódáshoz és a vérképzéshez. Hiánya vérszegénységet okoz.
B12-vitamin forrás: állati eredetű élelmiszerek, mint a hús, hal, belsőségek, kefir, joghurt, sajt, tojás.

folsav szükséges többek között a vérképzéshez. Sejtosztódást elősegítő, magzatvédő hatású. Hiánya vérszegénységet, illetve magzati életkorban fejlődési rendellenességet okoz.
Folsav forrás: leveles zöldségek (paraj), zöldborsó, brokkoli, sárgarépa, gyümölcsök, máj, tojássárgája, élesztő.

H-vitamin (biotin) a zsírok és a szénhidrátok anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen enzimalkotó. Hiánya fáradékonyságot, izomfájdalmat, étvágytalanságot vált ki.
H-vitamin forrás: máj, paradicsom, élesztő, tojássárgája, dió.

C-vitamin (aszkorbinsav) nélkülözhetetlen a kötőszövetek, a csontszövet, a fogak képződéséhez, a sebgyógyuláshoz, és számos más anyagcsere-folyamathoz. Hiánybetegsége a skorbut.
C-vitamin forrás: zöldpaprika, saláta, brokkoli, burgonya, káposzta, kelbimbó, friss gyümölcsök: fekete ribizli, csipkebogyó, szamóca, narancs, citrom, grapefruit.